Kedves látogatónk!

 Az utazó, ha vonattal, vagy autóval jön az ország belseje felől Abaújba, már a Hernád túloldaláról feltűnik a Gergely-hegy alatti dombokra épült aprócska falu. A többnyire fehérfalú piros tetejű házak szinte izzani látszanak a nyári napsütésben. Majd Korláthoz közelítve mintha a hegyek is lejjebb csúsznának és már Fony is közelebb van. De mit láthat az ide látogató? Legyen az barát vagy idegen! Nem dicsekedhetünk nagy értékű több százéves történelmi, kulturális vagy vallási épületekkel. De vannak írásos feljegyzések, hogy a legendás II. Rákóczi Ferenc fejedelem a fonyi református lelkész Vitelkey György szavára sokat adott.

 A falu múltjának sok évszázadában lakott itt többféle náció. Lengyel, ruszin, tót, sváb, szász stb. a mai családnevekből is erre következtetünk. A hegyek dél-nyugati oldalait teraszosan művelték, a fonyi szőlőkből nem testes nehéz italt készítettek, hanem könnyű rozékat, illatos fehér asztalit, aminek azíz világa most divatos. De a múlton nem kesergünk. A hegyek oldalait a dombok tetejét visszafoglalta az őstermészet, már megszületett a második generáció, aki nem emlékszik a Pál-hegy kőgátjaira viszont a Szerencs-patak felé nyúló szelíd hajlatokon újra gyümölcsös kertek vannak, mint 100-150 évvel ez előtt is. Igen változatos képet mutat a táj, mert többféle mezőgazdasági növényt termeszt a falu néhány gazdálkodója, különböző színű téglalapokra osztva ezzel a határt.

 A hegyekből lesiető kispatakok körüli vizenyős réteken mindenféle színű és formájú védett és gyógynövény található. Tavasszal a halványlila tárnics, a sárga réti boglárka, kankalin, és zsálya, folytatódik egészen őszig a vadvirágok kavalkádja.A vegyes növényzetű, lombhullató erdeink ízletes gombákat adnak „gyöngyvirágtól lombhullásig” A Zemplén szerelmesei gyakran találkoznak kecses turbánliliom, és az orchideák családjába tartozó ritka virágokkal. Mivel a falunk inkább stratégiai jelentőséggel bírt a múlt századokban a végvárakhoz vezető utak miatt. Ma is inkább csak ez a jelentősége, dolgos természet közeli emberek lakták, nem építettek hivalkodó épületeket, a módosabbak is inkább praktikus biztonságos otthonokra törekedtek. Ezért nem ritka a 200-éves lakóház, több ilyen házban ma falusi vendéglátás működik.

 A természetet és a vadregényes tájat kedvelők egyre gyakrabban időznek pár napot falunkban, amit mi örömmel veszünk. Adottságainkat és anyagi lehetőségeinket kihasználva igyekszünk megteremteni a kulturált pihenés lehetőségeit, hogy ne tranzit falu legyünk a jövőben, hanem egy centrum, ahonnan kiindulva, pihenten és feltöltődve lehet kutatni, és elmélkedni, vagy egyszerűen csak gyönyörködni a hegyaljai várak, romok, források és patakok titkaiban.

Ivancsó János Polgármester